Cikkemben a manapság nagyon divatos biogazdálkodásról lesz néhány szó, valamint említést teszek pár biológiai növényvédő és -ápoló szerekről.

Mit nevezünk biogazdálkodásnak?

A biogazdálkodás olyan gazdálkodási  forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapul, a szintetikus  műtrágya és (szintetikus) növényvédő szerek mellőzésével, például baktériumalapú biotrágyák használatával. Tevékenységek alatt itt erdő-, mező-, tájgazdálkodást, vidékfejlesztést és élelmiszertermelést értünk.

A biogazdálkodás előnye a mikroelemekben, vitaminokban  gazdag, kevés káros anyagot tartalmazó biotermék. Míg a szokványos gazdálkodásban a károkozók elleni védelem érdekében rovarölő- és gyomirtószereket használnak, addig a biogazdálkodásban a megelőzésé a főszerep. Ezért például nem szabad olyan növényeket egy területre, egymás után ültetni, melyeket azonos károkozók pusztítanak. Növényvédőszerek közül csak olyanokat használnak, melyek káros szermaradékot egyáltalán nem hagynak. Hozamfokozásra hormonok, antibiotikumok  nem használhatóak fel, valamint nem termesztenek génmódosított növényeket.

Biológiai növényvédő és -ápoló szerek

A biológiai növényvédelemhez nem kell a boltba mennünk, hanem nézzünk kicsit körbe a kertben. A természetben ugyanúgy megtalálhatók azok a növények amiket fel tudunk használni többféle formában a kiskertünk növényvédelmére. Ezekből a növényekből készíthetünk teát, főzetet vagy trágyalét. A tea elkészítéséhez vegyük a friss vagy száraz növényi részt, forrázzuk le, hagyjuk kihűlni és így használjuk fel permetezéshez, locsoláshoz. A főzet készítéséhez is friss és száraz növényi részt használjunk, majd ezt áztassuk 24 órán keresztül. Ezután 30 percig forraljuk a levet, hűtsük le és máris használhatjuk szintén permetezésre vagy locsolásra. A trágyalé kicsit komplikáltabb. A száraz vagy friss növényi részt egy nagy edénybe tegyük, öntsük fel vízzel úgy , hogy ellepje, szükség szerint tegyünk a növényi részekre nehezékként deszkalapot majd arra kőnehezéket, hogy a növényi részek a víz alatt maradjanak. 10 nap érlelés szükséges hozzá, közben minden nap keverjünk rajta. Amikor az erjedés megszűnik a trágyalé felhasználható. A lé felhasználása után a visszamaradt erjedt növényi részek még tízszer feltölthetőek újra vízzel .A trágyalé előre nedvesített talaja öntözhető. Fémes edényeket kerüljük a kémiai reakciók miatt, inkább műanyag vagy üveg edényeket használjunk. Nézzünk akkor pár növényt mire tudjuk hasznosítani.

Bodza

Főzet formájában kipermetezve megelőző védekezés lehet a lisztharmat, rovarok és hernyók ellen. Mezei pocok ellen így használjuk: Egy zárható edényt felöntünk bodzalével,lezárjuk, egy napig érleljük és úgy ahogy van beöntjük a pocok járatába.

Csalán

10 liter vízhez számoljunk 150gramm száraz növényi részt, ezt használjuk főzethez vagy forrázáshoz. Trágyaléhez 50 liter vízhez 2 kg csalánport tegyünk,hagyjuk erjedni. Kártevők ellen és a növény ellenállóságának növelésére egész évben alkalmazhatjuk.

Fehér üröm

Belőle készült főzet vagy tea a szederatka, levéltetű és ribiszkerozsda ellen használható permetezőszerként.

Gilisztaűző varádics

Oldata permetezőszerként alkalmazható kártevő rovarok, rozsda és lisztharmat ellen. Friss növényből 1.5 kg-ot főzünk 5 liter vízben, majd 1:1 arányban hígítsuk vízzel.

Fekete nadálytő

Csalánnal együtt vagy anélkül 10 napig erjesszük vízben. Az oldatot trágyaként használjuk fel.

Gyermekláncfű

10 liter vízhez egy kilogramm friss levelet használjunk, majd ezt a tízszeresére hígítsuk fel. Főzet vagy trágyalét készítünk belőle. felhasználható komposztjavításra és permetezésre is. Serkenti a növény növekedését. Tavasszal és ősszel kedvező hatású.